„Nem lehet igazi barátság az a
kapcsolat, amelynek haszon volt az indítéka.”
Nagyon elferdült napjainkban ennek a
két szónak az értelme, ezért úgy érzem nem ártana tisztázni,
hogy tulajdonképpen kit lehet barátnak nevezni, és kit szeretőnek.
Nagyon lealacsonyították mindkét
fogalmat, és annyira hétköznapivá tették őket, hogy az
valósággal fáj annak, aki tudja, hogy mi az a barát, vagy ki egy
igazi szerető.
Például találkozik az ember egy
ismerősével, aki valakivel sétál, ezt bemutatják neki, hogy íme
ez egy barát, akit mint kiderül két hete ismer. Egy baráti
kapcsolat kialakulásához évekre van szükség, nem napokra vagy
hetekre, és ez így igaz, mert két hét múlva ugyanaz az ismerős
már más „ baráttal” sétál, az előbbi ugyanis már ellenség
lett, ugyanis nem tudtak megegyezni, hogy a WC papírt milyen
pozícióba kell a görgőre felhelyezni. Nagyon kellene vigyázni,
hogy kit becéz az ember a barátjának, ne alacsonyítsuk le ezt a
szót, és töröljük a nemes érzések listájáról ezt a szép
emberi érzést, ami meg kellene különböztessen az állatoktól,
épp úgy mint a szeretet vagy szerelem.
Egy békésen legelésző juhnyájnak a
tagjait is barátoknak nevezhetjük, hisz oly egyetértésben élnek,
addig, amíg jön a farkas, ekkor már csak mindegyik a maga irháját
menti, de hát ők állatok, és csak ösztöneik vannak.
Egy ismerősi kapcsolatot csak bizonyos
próbatételek után lehet barátinak nyilvánítani, ennek vannak
fokozatai, melynek felsőbb fokozata a baráti és legfelsőbb a
szerelmi kapcsolat mely magába kell foglalja az összes alatta
levőt.
Régebb egy kicsit egyszerűbbnek tűnt
a helyzet, mert nem volt annyi érdekeltség, közelebb álltak
egymáshoz az emberek, és könnyebb volt baráti kapcsolatot
teremteni. Igaz, akkor is akinek pénze volt több baráttal
dicsekedett, persze addig amíg a pénz elfogyott, mert ekkor a sok
barátból legfeljebb egy maradt meg, de legtöbbször egy se. Az
igaz barátot ki lehetett próbálni ugyebár egy csatában, mert nem
hagyott magunkra, ha szorongatott az ellenség, hajba lehetett kapni
vele néha- néha, megmondani egymás szemébe az igazat, de ettől
még nem dőlt össze a világ, és másnapra rendben volt minden.
Manapság általában érdek barátságok
köttetnek, mindenki csak saját érdekeit tartja szem előtt,
igazából alig tudunk tiszta baráti érzésre lelni valahol.
Mindenki, mindenkit barátjának nevez, akit csak ismer, szerintem ez
nagyon helytelen, mert teljesen kifordítjuk e szó értelmét, és
így a legtöbb embernek halvány lila gőze sincs arról, hogy mit
jelent egy igazi barát.
Nagyon könnyű pedig ma is kipróbálni
egy barátságot, még harc se kell hozzá, csak őszinteség, és
meg merni mondani egymásnak az igazságot.
Volt két jó ismerős pár évvel
ezelőtt, az egyik óriási kölcsönt szándékozott felvenni,
gondolva, hogy jobb dolga lesz. Baráti figyelmeztetést kapott,
hogy legyen óvatos, nem érdemes ilyesmibe belevágni, mert nem jó
irányba halad a gazdaság, nézzen a reklámok mögé. Erre fel a jó
ismerősből, nagyon távoli ismerős lett, mert azt állította,
hogy csakis rosszindulatból kapta a figyelmeztetést, hisz neki
mindenféle bank meg egyéb szakemberek kiszámították, milyen jó
üzletet csinál.
Fél év múlva beütött a búbánat,
gazdasági válság formájában, és az amelyik a kölcsönt vette
krízishelyzetbe került, már a házát árverezik a feje fölül.
Most ismét közeli ismerős szeretne lenni, esetleg barát is, ha
pl. az árverésen egy jó ismerős megvenné a házat, és ő benne
maradhatna, addig míg rendre visszafizeti. Vajon, ez barátság
lenne?
és nő között is, szex nélkül. Ma egy kalap alá vesznek mindent, ha valakit barátnak mondanak, azt szeretőnek tartják és fordítva. Az embernek pedig lehet barátja valaki anélkül, hogy ágyba bújna vele, sőt ágyba is bújhat beszélgetni anélkül, hogy nemi vágyai lennének, és ez már egy igazi barátságnak nevezhető a nemek között. Sajnos a mai pletykaéhes világunkban ilyesmi elképzelhetetlen, mert min csámcsogna akkor a pletykaműsorokra ragadt emberiség. Bárki megfigyelheti, hogy a pl. a sporthírekben nem a sport a lényeg, hanem a sportolók magánélete és botrányai, ugyanez a helyzet a politikai és kulturális műsorokban, szinte minden szenzációs hírnek csak pletyka a forrása, mert ezt veszik az emberek.
A szerető fogalmával aztán végképp
téves elképzelések vannak. Honnan is ered a szerető elnevezés?
Mi is tulajdonképpen egy szerető?
A régmúlt szép időkben, amikor a
társadalmi szabályok szigorú betartása következtében, rengeteg
érdekházasság köttetett, és arra köteleztek két fiatalt, vagy
egy fiatalt és egy öreget, hogy boldog házaséletet éljen, teljes
boldogtalanságban, nos ennek következményeként jelent meg a
szerető nemcsak mint elnevezés, hanem mint félhivatalos tisztség
is.
El is volt ismerve, hogy egy szerető nagyon sok esetben
hasznos lehet. Például, ha egy vén kecskének fiatal menyecske
jutott, tudták, hogy a fiatal és tüzes vér többet kíván, mint
amennyit nyújt egy lekonyulófélben levő szarv, ezért szükség
van egy kis segítségre. Mivel akkoriban Viagra nem létezett, a
technika fejletlensége miatt, gyökérzöldségeken kívül más
egyebet nemigen lehetett kapni, beszerveztek hát egy fiatal bakot,
aki hivatalosan táncra, zenére és sok minden másra tanította a
fiatalasszonyt, tulajdonképpen félhivatalosan szeretője lett.
Fordított esetben is ugyanígy történt, annyi különbséggel,
hogy a férfiak általában eljártak a szeretőjükhöz, és nem
otthon tartogatták, az előny itt is megvolt, mert mindig lehetett
tudni, hol keressék őket. A szeretőket elismerték, és
tiszteletben tartották, mert általában nem csak nemi vágyat
elégítettek ki, hanem szellemit is, no meg volt bizonyos befolyásuk
erre meg arra. Ezért nem kell összetéveszteni a szeretőt az
ágyassal, akit általában csak egy célra használ az ember. Úgy
gondolom, ez lenne tulajdonképpen a szerető, egy házasságon
kívüli harmadik személy, de lehetett csak második személy, ha
valamilyen okokból nem lehetett házassággal hitelesíteni egy
szerelmi kapcsolatot. Mindkét esetben egy szerető tartása
becsületbeli kérdést is jelentett.
Akkoriban a becsület annyira rangos
helyet foglalt el a létrán, mint amennyire alacsony létrafokon
helyezkedik ma. Így a szeretőknek is volt becsületük, nyilvánosan
kiálltak mellettük, akár egy igazi barát mellett, és mások ezt
tiszteletben tartották.(Alig hiszi el ma valaki azt, hogy
megengedték Napóleonnak meglátogatni a szeretőjét, nagy csatája
előtti éjjelen, tudták ki a szeretője, hol lakik, és azt is
sikerült kikémkedjék, hogy meg fogja látogatni, mégsem tették
el orvul láb alól, mert volt becsület.)
Véleményem szerint, azért a barátot
és a szeretőt el kell különíteni egymástól, úgy fogalmat mint
személyt, mert ha összekeveredik a kettő, abból mindig
bonyodalmak adódnak. Ez régebben is így volt, és a helyzet ma sem
változott, ha két jó barát egy szeretőt tartott, akkor ott a
barátságnak általában vége lett. Ma is ez a vége, de ma, ha a
szerető pl. egy feleség, akkor ott egy vagy két házasságnak is
befellegzett, ez régebb nemigen történt meg, a szigorúbb egyházi
törvények és a fentebb leírt okok miatt.
Egyedül a házaspárok esetében
lehetséges, sőt ideális ha ezek egymás szeretői, és egyben
barátok is, mert az ilyen házasságok nagy viharokat képesek
átvészelni.
Ajánlom tehát, hogy fokozzuk a
fogalmakat, ha megismerkedünk valakivel, akkor az legyen csak
ismerős, ha mélyül kapcsolatunk, akkor döntsük el baráti, vagy
milyen rangot adunk, és akként mutassuk be az illetőt.
Ez nagyon fontos, hogy mások ne értsék
félre a kapcsolatot, sajnos ma már egyneműek esetén is lehetnek
ilyen félreértések.
Saját tapasztalatból mondom ezt, mert
úgy hozta a sors, hogy sok nőnemű barátom volt,(sajnos az élet
szétszórta őket a világ minden tájára) barát a szó szoros
értelmében. Nos, ezeket bemutatva ismerősöknek vagy rokonoknak
mint barátot, azonnal kacsintgatni kezdtek, célozgatni erre meg
arra, sőt egy idő után szélhámossággal is vádoltak, hogy miért
kell annyi nőt bolondítani egyszerre.
Ekkor vettem észre először, hogy
mennyire nem értik az emberek, mit jelent a barát és mit a
szerető, azóta nem merek- félreértések elkerülése végett-
barátnőként bemutatni valakit, csakis ismerősként, még a jó
ismerős is veszélyes néha-néha.
Oktatni kéne szerintem az embereket,
főleg a fiatalokat az egyszerű, tiszta emberi érzésekről és
kapcsolatokról, mert hiába van diplomája valakinek a komplex
nemzetközi kapcsolatokból, ha nem tudja rendszerezni saját
egyszerű kapcsolatait.
A virtuális barátság csapdájába
esett az emberek nagy része és ebből csakis egy igazi baráti
ölelés mentheti ki.
Szeretőt manapság nem érdemes
tartani, mert se egyházi, se társadalmi törvények nem tiltanak
semmiféle házasságkötést vagy a válást, (nem kékvérű
családokra célzok, ahol a rangok még léteznek) csak igyekezzünk
olyan személlyel összekötni életünket, aki úgy baráti, mint
szeretői tisztséget képes betölteni, így a válás elkerülhető.
No comments:
Post a Comment