Az ördög lehelete

Rettegj világ, mert egyre több áldozata van az „ördög leheletének”, olvasom a rettenetes hírt.
Bevallom, nem kezdtem el azonnal reszketni, gondoltam, egyszer szaglászok egy kicsit e „lehelet” körül, és csak utána remegek ha feltétlenül muszáj.

Sokszor megtörténik ugyanis, hogy bizonyos dolgok, események, jóslatok, melyek másokat nyugtalanítanak, engem megnyugtatnak.(ezért nem pazarolnám reszketésre az energiát) Feltételezem, ennek az lehet az oka, hogy az angyalinak elkönyvelt ártatlanságokat az ördög szemszögéből elemzem, és természetesen fordítva is megtörténik néha. Ez ritkábban, mert eléggé nehezemre esik angyalbőrbe bújni.
No, de lássuk mi ez az újabb ördögi(vagy angyali lenne?) fuvallat, mely ismét visszahozta napirendre az „ördög leheletét”, hiszen ez a hír valamikor 2010-ben robbant kisebb bombaként.
Erre többféle magyarázatot is találtam, de előbb hadd ejtsek néhány szót erről a drogféleségről, melynek fogyasztása nem euforikus állapotot idéz elő, hanem legtöbb esetben nyomorúságos halált. Kellemetlen hatásai vannak, ugyanis felviszi a vérnyomást a mennyországig, a test hőmérsékletét negyven fok fölé(ettől már lehet ám reszketni!), állandó szomjúságérzetet kelt, miközben leállítja a veseműködést. Ám mindezek eltörpülnek azok mellett, amiket az aggyal képes e szer művelni. Például teljesen megfosztja az embert az akaratától, szófogadó kezes báránnyá varázsolja, teljesen törli a memóriájából az eseményeket, melyek hatása alatt történtek.

Hatása alatt milliomosok árvaházaknak adományozzák minden vagyonukat, politikusok teljesen megfeledkeznek ígéreteikről, a keresztények Istenről, a mohamedánok Allahról, buddhisták Buddháról, egyszóval nagy port kavarhat ez a színtelen, szagtalan porocska, ha az ember beszippant egy adagot belőle.

Én már megjelenésekor igazat adtam azoknak, akik inkább az ópiumot választották, hiszen nem mindegy, hogy az ember ópium túladagolás miatt, szép álmok szárnyain lebegve, távozik az örök vadászmezőkre, vagy pedig gyötrelmes lázálmok között pisilni nem tudván kénytelen átvánszorogni egy másik világba.
E véleménnyel nem azt sugallnám, hogy más kábítószer egyenesen mennyországba repíti a fogyasztót,(pokol mindkettővel a vég, mert a mennyben nincsen ám drog!) csak két rossz közül nem ajánlottam a harmadikat, nehogy marihuána reklámnak minősüljön írásom.

De, térjek vissza a magyarázatokra, mielőtt elfelejteném őket anélkül, hogy beporoztak volna.

Az első ami eszembe jutott az volt, hogy bizonyára aki a cikket írta 2010-ben gyerekcipőben járhatott, és nem olvasott újságot, vagy nem nézhetett, csak tizenkét éven felülieknek engedélyezett dokumentumfilmet.

Arra is gondoltam, nagyon nagy az áldozatok száma, de a számokat nézve, és összevetve például az ebola, éhhalál, áldozatainak számával, szinte elhanyagolható. (A mindenfelé dúló hideg és meleg háborúzások áldozatait kár is megemlítsem.)

Annyi magyarázat halmozódott fel koponyámban, hogy féltem, ha mindet leírom, beleőszültök míg elolvassátok, ezért csak kettőt hagytam meg, a többit szeleimmel együtt szélnek eresztettem.
Úgy gondolom, azért jelenhetett meg friss hírként, az „ördög lehelete”, mivel nincsenek már valamirevaló hírek, így egyesek a régieket frissítik fel. („egy újszülöttnek minden vicc (hír) új”).
De, az is megtörténhet, hogy a politikai részleg kérésére fújnak fel néha egy kis port, ami eltakarja azt, ami nagyobb porfelhőt kavarna. Rájöttek ugyanis, hogy elég egy kevés porocskát az emberek orra alá fújni, ennyivel is kitörölhetnek azok memóriájából sokkal fontosabb dolgokat.
Például el lehet felejtetni velük, hogy mit jelent számukra az eurozónába beköszöntött defláció.
De ne aggódjatok, én eszetekbe juttatom, mert fokhagyás leheletem elűzi az ördögét!