Az okos-telefon

Már szinte bedőltem annak a kísértésnek, hogy egy okos telefonnal gyarapítsam háztáji gazdaságomat, amikor szerencsére a véletlen közrejátszott, így még mindig nélkülözöm a telefonok okosságát.
Gondolom a véletlen nem teljesen véletlenül változtatta meg döntésemet, mert szerintem mindennek megvan a pontos oka és helye ebben a kaotikusnak tűnő világmindenségben.
Természetes nekem is megvan a jó kis meleg helyecském, amit sajnos el kellett hagyjak, mert sokszor Murphy törvényeit követem, így amit megtehettem volna a tegnap, elhagytam holnapra, gondolván talán nem kell majd megtegyem, de tévedtem.

Így kerültem ki jóval nulla fok alatti hidegbe egy dombtetőre zabot hegyezni,(az igazi okát nem mondom, mert nem lényeges)ami nem is lett volna gond, ha ne fújt volna egy olyan vékony szelecske, melytől még a legbővérűbb ember kukaca is úgy összezsugorodik, hogy kesztyűs kézzel ki nem lehet csalogatni.
Még ez is hagyján, de a szél egy becsületes hózáport is hozott magával, amitől a harminc éves autócskám úgy elkezdett ficánkolni mint egy kiscsikó. Azonnal megállást parancsoltam neki, eldöntöttük a fiúkkal, hogy megláncoljuk, és úgy folytatjuk az utat, mert egyébként félős volt, nemigen érünk el egy járt utat.
Előszedtük hát a láncokat, nekiláttunk, jobban mondva nekiláttunk volna a láncos művelethez, ha időközben be nem sötétedik, olyan hirtelen, hogy semmiképp nem találtuk a kis mütyürkéket a láncon, amivel azt összeakaszthatnánk.
-Sebaj! - szólt az egyik – itt a telefonom, abba olyan reflektor van beépítve, hogy jobban világit mint egy ködlámpa.
Elővette a telefont, simogatta, paskolgatta, de annyi fényt nem tudott kicsikarni belőle, mint egy pislákoló mécsesből. Végül sok kérlelgetés után, ejsze megszánhatta az okoska gazdiját, és kiírta neki:
- mínusz tíz fok alatt nem működök!
Előkerült egy másik smartphone is, ám annak se akarózott szóba állni senkivel.

Ezer szerencse, hogy szivaros ember lévén mindig tartogatok pótalkatrészként egy gyújtót az autóban, nehogy füst nélkül maradjak, és általában olyat válogatok e célra, amelyikbe egy kis lámpácska is van beszerelve. Ez segített ki a bajból, így aztán elértük a szoba melegét még aznap.
Arról hallottam, hogy a kánikulában lefagy az okos telefon, de ha már a hidegben is lefagy, akkor szerintem valami nincs rendjén.
Mindezek tetejére, mikor aztán eszembe jutott a brit astrofizikus Stephen Hawking figyelmeztetése, hogy vigyázat „a mesterséges intelligencia az emberiség végét jelentheti”, végérvényesen lemondtam az okos készülékek használatáról.
Szerintem meggondolandó, hogy meddig érdemes fejleszteni bizonyos készülékek intelligenciáját, mert egy bizonyos fokon túl(vagy alatt?) már nem fogadnak szót az embernek.
Ha például csak arra gondolok,mi történne, hogyha valaki valahol megnyomna egy bombaugrasztó piros gombot, de az okos bombácska azt válaszolná: - én ki nem megyek Szibériába abba a mínusz negyven fokos hidegbe, inkább itt pukkanok meg! Na mi lenne akkor?

Talán egy újabb nagy BUMM?