Mar 17, 2012

NIMRÓD, GILGAMES, ÉN ÉS A STRESSZ



Ezt a nem tudományos írást csakis őseimnek köszönhető, éspedig annak a ténynek, hogy egyik nagyanyám se maradt meg nagy leánynak, mert, ha az egyik is közülük nagylány maradt volna, akkor több mint valószínű, hogy most nem vállalhatnám magamra e három személy és egy állapot közötti komoly összefüggés keresgélését.

A Gilgames és Nimród közötti kapcsolattal kezdeném, mert talán ez a legszorosabb, hisz egyes nem hivatalos források szerint egy és ugyanaz a személy és ha a kettejük közötti hasonlóságot nézem szinte én is igazat adok nekik. Gondjaim csak az időintervallumokkal vannak, de mivel az idő relatív ezért ez a gond is megoldható, ha nagyon megfeszítem a nyakizmom.

Eredetüket nézve mindkettő isteni eredettel dicsekedhet, Gilgames ugyebár háromnegyed isten és egynegyed ember, Nimródot meg teljes egészében Isten teremtette. Mindkettő hatalmas úr, vitéz harcos és van bátorsága szembeszállni egy ismeretlen és félelmetes emberfeletti hatalommal. A két személy között a különbség csak annyi, hogy míg Gilgames élete és hőstettei ismertek az eposz révén, addig Nimródról majdnem semmit nem tudni, hisz a Biblia alig tesz említést róla, pedig szerintem többet érdemelne. Egy kissé ellentmondásos személyiség, egyfelől Isten kedveltje, másfelől meg épp ellene lázadóként van bemutatva, ezért szerintem itt valami nem stimmel.

 Azt sem értettem sokáig, hogy miért nincsenek pontosabb adatok leszármazottait illetően, míg végül rájöttem a rejtély megoldására, amelyik egyszerű és logikus:-mindez csakis azért van, hogy ne tudjam levezetni a családfámat! Itt lépek végre én is színre mint élő kép, egyelőre, mint harmadik személy(iség), - esetleg második, ha az első kettő egy és ugyanaz- akit érdekelnek gyökerei. Származásom csakis azért borzolja a fantáziámat, mert annyi rokoni szálat találni az etiópoktól a finnekig, hogy állandó jelleggel egy olyan érzés kerít hatalmába, miszerint nem én származom másoktól, hanem más nemzetek származnak az enyémből.
Megtörténhet, hogy sokakat meglep ez a kijelentés, sőt sokkot okozhat azoknak, akiknek nincsenek hajszálgyökereik se, de van egy kitalált történelmük, mely e jelen pillanatban elfogadott, mert különböző trükkökkel elfogadtatták, bizonyíték híján is. Számomra egy kicsit furcsa a magyarság eredetének állandó keresgélése, ha utánam lenne én már pontot tennék egyszer és kijelenteném kerek perec, hogy első nemzet ez és az összes többit vándorlásaik során hagyták hátra szerte a világban, ezért van a sok rokoni kapcsolat. Lássam ki tudja bizonyítani, hogy ez nem így van. Ha mondákra és regékre fel lehet építeni egy nép történelmét, hát akkor ne vesztegessük az időt!

Nem szükséges azonban semmi legenda ahhoz, hogy levezessem magyarságom családfáját, mert én állítani tudok bármit és bizonyítani is ha nagyon megerőltetem magam. Ha nagyon akarom pl. azt is bebizonyítom, hogy Ádám és Éva egymás között az ősmagyar nyelvet használta, sőt mi több azt is tudom, hogy az intim pillanatokban a férfi Évácskának becézte párját. Lássam, bizonyítsa be valaki az ellenkezőjét, de figyelmeztetem, hogy csak hangfelvétellel ellátott bizonyítékot fogadok el, azt se bánom ha titkos felvételek, garantálom, nem fog senki törvény elé kerülni értük.
Bizonyításaim általában a matematikai „reductio ad absurdum” metódusára építem, amellyel be lehet bizonyítani azt, ami másként nem bizonyítható, ez más területeken is előnyösen felhasználható, ha tudjuk hogyan állítsuk fel a megoldandó feladatot. Ezt használva, egy abszurd állítással kezdve és apránként adagolva hozzá a valós tényeket bármit el lehet fogadtatni és bizonyítani.

Tehát, ha valaki kételkedik a kijelentéseimben, az nyugodtan szóljon és én eltüntetem kételyeit, de egyelőre maradok a kapcsolat keresésnél, mert kezd stresszelni már, hiába próbálok e nélkül élni. Ebben valahogy nem ütök őseimre, értem itt Nimródot vagy Gilgamest, akik annak ellenére, hogy annak idején nem volt divat ez az állapot, mégis igen nyugtalan életmódot folytattak, habár lehet csak egyszerű kalandvágy volt, de a lényeg az, hogy nem tudtak nyugton maradni. Itt elütök egy kicsit, mert én szeretem a nyugodt életet, sosem vállalnám egy birodalom félépítését és vezetését, mert ez eleve megfosztana nyugalmamtól, igaz a kalandokat szeretem, mindig is vonz az ami titokzatos és ismeretlen, de sosem a stressz levezetése miatt fogok bele valamibe, csakis szórakozásból teszem. Igaz, hogy ilyen távlatból nem bírom felmérni, hogy Gilgames miért állt ki például párviadalra Enkiduval, egyszerű stresszlevezetés volt, mert akkoriban nem voltak sportklubok ahol a felgyülemlett idegességét legyúrja, vagy csak szórakozásból tette. Nimród tetteinek háttere mögött is csak gyanítani lehet egy kis stresszhatást, de mivel az akkori orvostudomány előtt ismeretlen volt e fogalom és nincs rá hivatkozás, így én sem teszem tűzbe érte a kezem, legföljebb a kisujjam, de azt is csak egy pillanatig.

Tulajdonképpen lényegtelen is, hogy akkoriban ki mitől szenvedett, a lényeg az, hogy most mitől szenvedek én és miért vagyok egy kissé stresszes állapotban. Állapotom eredetemből ered, mert amikorra majdnem sikerült bizonyosságot szerezzek egy kis zsidó örökségről, kiderül, hogy lehetek sumer, akkád, vagy etióp is és kezdhetem elölről az egészet.
Mivel ez most nincs ínyemre ezért egyelőre inkább belenyugszok abba az érzésbe, hogy mások származnak az én nemzetemből és stresszelődjön más keresgélve hozzám fűződő gyökereit!
Van egy gondolat ami azonban nem hagy nyugodni, éspedig mi lenne, ha bebizonyítanám, hogy sumer DNS-ekkel vagyok felszerelve, ezzel gondolom felborítanák mindent, ami eddig hadilábon állt. Ez nem igazán kivitelezhető ötletnek tűnik, épp ezért több mint valószínű, hogy megpróbálom!


Mar 5, 2012

NIMRÓDTÓL SZÁRMAZOM!!!



Eléggé vitatott kérdés a magyarság eredete, sokféle feltételezés létezik, bizonyosság kevés, ám ez mellékes, mert téved, aki azt gondolja, hogy unalmas történelmi adatokat fog most olvasgatni. Itt csakis saját származásomról próbálok némi homályt elhessegetni és előre el is árulom, én elfogadom Nimródot ősapámnak, függetlenül attól, hogy ő elfogadna-e engem vagy nem leszármazottjának. Nekiláttam hát és elkezdtem tapogatózni a félhomályban, acélt, kovát keresgélve, hogy szikrát pattintsak, amelyik gyertyát gyújthatna, tapló segítsége nélkül.
Elsősorban a véremet kezdtem el vizsgálgatni, amikor az első alkalommal kicseppent és megnyugodva állapítottam meg, hogy az szép piros magyar vér, van benne vérnyomás, jól keveredik a borral és forrni is felforr, ha az alkalom úgy kívánja. Idáig jutottam megállapításaimmal, amikor az első szikra kipattant, végigsziporkázott a jobb agyféltekémen, lefutva a nyúltagyamon, úgy, hogy egy kicsit meg is szédültem, de ráébresztett arra, hogy nem a magyarságom kell keressem, hanem zsidó eredetemet. Ez egy logikus következtetés, hisz az ismert tény, hogy Noé zsidó volt, Nimród meg a dédunokája lévén ugyancsak, így ha én leszármazottja vagyok, akkor bennem is kellett maradnia vérükből egy pár cseppnek, ha véletlenül el nem folyt sérüléseim során.

 Ezt csak úgy egyszerű vér nézegetéssel megállapítani nem lehet, de még komplikáltabb analízisekkel sem lehetséges a nemzetiség megállapítása, ezért más irányba fordultam ugyancsak tapogatózva, gyertyaláng híján.
Visszatekintve ismert őseimre, eszembe jutott, hogy volt nekem egy ükapám akit Mózesnek hívtak és ez a név boldog reménységet adott, hisz sejtetni engedett egy kis zsidó eredetet. Ráadásul az is eszembe jutott, hogy nagyon zsugori volt az öreg, „girgilicának” becézték, mert felhalmozott búzája sokszor megtelt ezzel a kedves kis féreggel. Mindkettőt egybevetve, szinte bizonyos lettem enyhe, zsidó származásom felől, egyedül csak a fájdalmak járásán akadtam fenn, mert nincs bizonyítékom arról, hogy ez miként járt őseimben, saját magamon meg nem tapasztaltam. Ha egy fájdalom belé áll valamelyik részembe, hát bizony az ott marad és nem sétafikál, mint egy törzsgyökeres zsidóban. Ez egy kissé elbátortalanított, de aztán nagy jelentőséget nem tulajdonítottam neki, hisz én már mindenképp elkorcsosultam annyi időn keresztül és bizonyára nem örököltem ezt a tulajdonságot, így inkább a természetbéli tulajdonságok vizsgálatára hangolódtam.

Itt már az első gondolatnál ordítani tudtam volna a boldogságtól, ha ne lett volna éjfél, hisz természet szempontjából, mintha csak maga Nimród köpött volna ki, a száján vagy máshol. Tudva levő hogy ősöm híres nagy vadász volt és én is vadász vagyok igaz nem híres, és csak termetre nagy. Mióta emlékszem bennem van ez a szenvedély, vadásztam kisgyerek koromban vakondra, verébre, kamasz koromtól aztán rátértem a szoknyába bújtatott kisebb és nagyobb madárkák vadászatára, addig-addig míg az egyiket úgy ejtettem el, hogy eltiltott a további vadászattól és halászatra kényszerültem. De ez rokon mesterség nem igaz?

A másik fő jellemzője Nimródnak az engedetlenség és önbizalom, az állítólagos lázadozás Isten ellen, miszerint az ember, ha megbízik önmagában. képes megtenni saját erejéből is azt, amit úgy hisz, hogy csak isteni segítséggel lenne képes. Neki tulajdonítják a Bábel tornyának építését, mint e lázadás fő jelképét. Ezek nem bizonyított tények, csak feltételezések és szerintem, ha igaz is amit tett, tudta, miért teszi, Nimród bölcs ember volt és biztos megvolt rá az oka, de erről majd máskor.

A lázadó természet kapcsán biztos rokonok vagyunk, mert annyit lázongtam eddigi életemben, hogy ősöm nyugodtan leveheti a vadászkalapját előttem, ha egyszer majd összefutunk valamelyik korpuszkuláris zónában. Igaz, hogy lázadásaim nem voltak eget rendítő nagyságúak, de azért megrengettek egyet és mást, mert csaptak ki értük iskolából, egyetemről, stb., úgy bármelyik ősöm nyugodtan büszke lehet rám.
Isten ellen viszont sosem lázadtam fel, mindig tárt karokkal fogadtam a sorsom, de nem fogadtam el mindent feltétel nélkül és anélkül, hogy ne próbáltam volna saját erőmből változtatni rajta. Ez néha sikerült, néha nem, de legalább nem kaptam szemrehányást magamtól, hogy nem próbáltam meg.
Ami titokzatos mindig is birizgálja a fantáziámat és megpróbálom a titkot kideríteni, csak úgy saját eszközeimmel és elgondolásom szerint. Gondolom ezt tette Nimród is annak idején, megpróbálva oda jutni, ahol a titok van(ha igaz a legenda), de meglehet az is, hogy csak menedéket akart építeni, ha netán újabb katasztrófa bekövetkezne.
Ezt én is megtettem volna, sőt most is megtenném, ha tehetségem lenne rá, igaz nem tornyot építenék hanem bunkert, hisz ma egy nukleáris katasztrófához közelebb állunk, mint egy vízözönhöz.

Meglehet az ásással közelebb jutok a pokolhoz, de nem hinném, hogy eljutnék odáig, elsősorban azért, mert nem vagyok benne biztos, hogy valójában arrafelé van, másodsorban azon egyszerű oknál fogva, hogy lusta vagyok annyit ásni, elég nekem a kiskert.
Van egy harmadik sor is, éspedig az, hogyha Nimródnak nem sikerült feljutni ahova szeretett volna, akkor hogy sikerüljön nekem lejutni oda, ahova nem is szeretnék!
Mindezeket a hasonlóságokat össze-vissza téve és nézegetve magam kívülről tükörben, belülről röntgen alatt, nyugodtan kijelenthetem, hogy e rokonsághoz semmi kétség, sőt, ha még azt is belátom, hogy nem vagyok jobb a deákné vásznánál, akkor az eredetemet nem kérdőjelezheti meg maga a kérdőjel feltalálója sem, kinek kilétét egyelőre homály fedi.

Feb 26, 2012

NÉMI EGYENJOGÚSÁG




Senki ne gondolja, hogy saját jó szántamból szültem ezt, amit itt olvas, mindent amit itt leírok kierőltették belőlem, szinte állíthatom, hogy erőszak áldozata vagyok és majdnem vádat is emelhetnék, ha lenne tárgyi bizonyítékom. Az erőszakoskodók kilétét sajnos nem hozhatom nyilvánosságra, de úgy érzem lényegtelen is.
Mivel újabban egyre gyakrabban gyötörtek a nemi egyenjogúság kérdésével kapcsolatosan, ezért úgy döntöttem adok rá egy választ írásban, így ha valaki akar nyugodtan beperelhet érte, ha nem tetszenek gondolataim.
Legelső dolog amit nyilvánosságra hozok az, hogy nem vagyok se feminista, se kommunista és nem képviselem semmilyen párt, egylet, egyesület, stb. érdekeit, amit itt írok csakis saját véleményem, senki más nem vonható felelősségre miatta.

Kezdeném talán a teremtéssel, amelyet bármilyen logikai gondolatmenettel próbálunk magyarázni, megcáfolni a férfi elsőbbségét nem lehet, ez meg van írva és punktum.
Evolúciós szemszögből nézve a dolgokat, már vannak némi aggályaim, mert nincs rá bizonyíték, hogy bakmajom hágta meg az első nőt, vagy az első férfi kényszerült a nősténymajom bájait elfogadni. Mivel ez mindmáig vitatott, ezért ezt nem lehet kiindulópont egy ilyen fontos kérdés pártatlan eldöntésében.
Anatómiai szempontból, határozottan a férfiaké az elsőbbség, hisz ők két fejjel lettek felszerelve, így ha az egyiket elveszítik, a másik ettől még működőképes, ám mit csinál egy nő amikor elveszíti az egyetlen árva fejét?
Mindezeket az érveket tulajdonképpen csak magam bátorítására írtam, hogy meg merjem pedzeni e mai napig is kényes témát, mert mondani se kell, hogy csak pedzeni fogom, elmerülni nem fogok benne, mert félek, hogy befulladok.
Ez lenne az egyenjogúság?

Sokszor gondolkodtam azon, vajon mi is az oka ennek az egyenlő jogokat követelő hullámoknak, hisz ha én nő lennék, biz-isten nem követelném a munkához való jogot. Örülnék, ha otthon ülhetnék és stresszmentesen kotyvasztanék egy kis paszulylevest, megnevelném neveletlen gyerekeimet és megtartanám a nyak szerepét, büszkén hordozva férjem fejét az orrától fogva.
Ez már igen!

Mivel nem vagyok nő ezért nem értem ezt a követelést, de mivel nagylelkű vagyok nemcsak, hogy helyeslem, hanem támogatom is, sőt ezen a téren még több jogot adnék és eltörölném a férfiaknak a munkához való jogát. Ez lenne ám az igazi gyöngyélet, otthon téblábolni naphosszat, borozgatni a lecsípett konyhapénzből, kiosztani egy pár nyaklevest a gyerekeknek, mikor zavarnak a telenovella nézése közben(bizonyára erre is rászoknék, bármennyire viszolygok tőle a jelen pillanatban).
Én ugyan ki nem venném egyetlen nő kezéből sem a munkát és nem is tüntetnék az egyenjogúságért, az egyetlen gondom ezen a téren csak a terhesség periódusa, de gondolom ezalatt fel lehetne oldani a munkatilalmat a férfi számára.
Szívesen lemondanám a férfiak politikához való jogát, teljességgel átengedném a politizálást a szépnemnek, hadd beszéljék ki magukat kedvükre, hisz úgysem érnének semmit vele, de szerintem javulna otthon a helyzet, ahol így kevesebbet beszélnének.
Nőiesség vagy férfiasság?

Tovább nem is merem folytatni ezt a gondolatmenetet, mert a végén még feminizmussal vádolnak, pedig az egyetlen szándékom mindezekkel csak annyi, hogy felszámoljam a munkanélküliséget és átvéve a nyak szerepét, észrevétlenül hordozzam a fejet amerre akarom.
E témában a legszkeptikusabb ember is kénytelen belátni, hogy az egyik nemnek a munkától való eltiltása megoldja a munkanélküliség gondjait, aki nem ismeri fel ezt a nagy lehetőséget, az nyugodtan jöhet egy más ötlettel.
Ezért én egyenlőbb jogokat adnék azoknak, akik az egyenjogúságot követelik és meglehet így kevesebb hátránya lenne, mint amennyit a jelen pillanatban én látok.
A legszomorúbb hátránya és következménye az egyenjogúságnak az új, neveletlen generációk megjelenése, az anya dédelgetése mellett eltöltendő hét év hiánya, amely a későbbiekben pótolhatatlan bármely ember életében. Regéljen bárki bármit ebben a témában, az én véleményem az, hogy a nő iránti tisztelet és kultúra hiányzik inkább, nem helyes az az egyenjogúság amit a kommunizmus hirdetett és hirdet. Úgy illik a nő kezébe a lapátnyél és kezére a bokszkesztyű, akár a hímelefántra a miniszoknya. Elvetjük a kommunizmust, mert csődöt mondott, de dédelgetjük tanait, hol itt a logika?
Demokrácia

A nő arra volt teremtve, hogy finomságával és kecsességével gyönyörködtesse a férfit, nem pedig arra, hogy a munkába eldurvult kézzel és lélekkel poharat emelgessen a kocsmában, fitogtatva egyenjogúságát.
Nem kellene szerintem az egyenlő jogokért küzdeni senkinek, ha megfelelő nevelést kapnának a gyerekek és megtanítanák nekik a szeretetet, a tiszteletadást egymás iránt, tiszteletet, amit ki is kell érdemelni, nem csak követelni.
Nagyon sokan tévesen értelmezik a demokráciában az egyenjogúságot, akárcsak magát a demokráciát, melyet a szabadsággal tesznek egyenlővé, holott egy igazi demokrácia szeretetre, becsületre és önfegyelemre épül, mert egy szabadságra épülő demokrácia egyenlő az anarchiával.
Anarchia

Félreértés ne essék nem vagyok én az egyenjogúság ellen, csak azt szeretném, ha a szépnem megtartaná a jellemzőit, gyöngédségével, szépségével, ápoltságával venné le lábáról a férfit, nem pedig jól irányzott karate ütéssel.
Szerintem egy bizonyos kultúrával rendelkező társadalomban az egyenjogúság magától értetődik és természetes dolog, no meg világszerte tiltva is van a nemi diszkrimináció, ezért nem értem minek kell újra meg újra ezzel horzsoljuk egymást, elindítva egy-egy erőszakos hullámot, amelyik aztán felkorbácsolja a kedélyeket.
Sokat lehetne csevegni a témában a családról, karrierről stb., de gondolom részemről elég ennyi, mert aki akarja, az kiolvassa belőle álláspontomat.



Feb 14, 2012

Démonok és a napkitörés






A végtelen világmindenség annyi titkot rejteget, hogy az emberek mindegyikére jutna belőle legalább egy, amelyiket még nem fejtették meg. Itt vannak nyakunkon például a napkitörések, ez nem titok, de az már igen, hogy mi is okozza ezeket a periódusonként felerősödő robbanásokat. Igaz vannak rá részleges tudományos magyarázatok, de ezek is inkább feltételezések és találgatások. Például senki emberfia nem tudja megmagyarázni, hogy miért csak időnként kezd el háborogni a napocska és miért pont a földünk felé dobálja haragja részecskéit, hisz annyi hely van a világűrben ahova szórhatná mérgének porát.


A napkitöréssekkel kapcsolatosan naponta jelennek meg újabbnál-újabb hipotézisek, megpróbálva felvázolni egy lehetséges jövőbeli világképet. Senki nem foglalkozik azonban a napkitörések démonokra gyakorolt hatásáról, ezért gondoltam, hogy megpróbálkozom én, habár nem vagyok, se démon, se napkitörés szakértő, de értek a titkos kapcsolatok felderítéséhez, ez meg nagy előny. Így például én derítettem ki, az összefüggést Jules Verne, a tengeralattjáró és egy nyugati civilizáció létrejötte előtti korból fent maradt irat között, ezt ha elérkezettnek látom az időt, majd nyilvánosságra hozom.
Visszatérve a démonjainkra, melyeknek létezését gondolom mindenki elismeri, aki meg nem, az majd el fogja, ha elmélkedésem végigolvassa. Gondolom mindenki rájött, hogy nem óriásgyíkokról lesz itt szó, hanem a bennünk lakozó kisebb lényecskékről, esetleg felnőtt lényekről, melyek nem tapinthatók, de észlelhetők, ha megfelelő figyelmet szentelünk nekik. Félreértés ne essék, itt nem olyan fantazmagóriákról beszélek, melyek szerint egyesek démonokat láttak kiszaladni és vinnyogva elinalni az őket kiűzni bíró mester parancsára. Szerintem senki emberfia nem látta másnak a démonját élőben, csakis tettei megnyilvánulásában, mindenki csakis sajátjairól bír képet alkotni, hisz saját agyszüleményei azok.


Általában ezeket a lényeket egy különálló kategóriába sorolják, a bukott angyaloknál alacsonyabb az embernél magasabb rendűek, egyes elméletek szerint lehetnek jó és rosszindulatúak, mások szerint csak gonosz démonok léteznek. Feltételezett vezérük Belzebub, aki kutatásaim alapján eléggé passzív életmódot folytat valahol,(a látszat azonban csalhat) mert alattvalóitól eltérően nem igyekszik soha senkibe belebújni.
Annál inkább igyekeznek azok, megragadva minden szőrszálat, csakhogy az ember... tovább az ÖRDÖGI KÖR C. E-BOOKBAN a publio.hu kiadónál














Feb 7, 2012

Ember-állat vagy állat-ember






Amikor felmerült bennem az ötlet, hogy elmélkedjek egy kicsit erről a különleges teremtményről egy kissé nehezemre esett eldönteni:-vajon milyen oldalról közelítsem meg a témát? Tudományos vagy dogmatikus legyen a hozzáállásom? Azért, hogy senki meg ne haragudjon, egy sikátort választottam, habár meglehet ezért még többen megharagszanak, habár megpróbálom a semlegességem megtartani, de nem garantálom, hogy sikerülni fog.
Kezdeném talán a kezdettel, ami nagyon különbözik a két oldal nézeteiben, de hasonlóságot is találni. Tudományos szempontból az ember nála alacsonyabb rendű fajból, azaz állatból fejlődött ki, míg az ellentétes oldalról úgy néz ki a helyzet, hogy magasabb rendű lénytől származik, itt tehát ég és föld különbség van, ám nagy a hasonlóság olyan szempontból, hogy senki nem tudja bizonyítani maga igazát. 


Lehetséges lenne mondjuk egy kompromisszum, azaz állat és szuper-lény kereszteződéséből alakult ki az ember, mint nemesebb állat vagy mint teremtőjénél alacsonyabb rendű lény, de az sem megvetendő elgondolás, hogy egy jól sikerült klónozás eredménye. Ezekkel a feltevésekkel remélhetőleg nem sértek meg senkit, hisz majdnem tudományosan bizonyítom egy Teremtő létezését, a két elmélet tehát nem zárja ki egymást. Számomra egyelőre csak Ádám kivitelezése homályos egy kicsit, mert Évának már biztos ...tovább az ÖRDÖGI KÖR c. e.bookban a publio.hu kiadónál

Feb 2, 2012

Űrutazás egy régi szerelemmel


Téli merengés mínusz 18 fokon
Volt nekem réges régen, egy mai napig be nem teljesült szerelmem és most eldöntöttem, hogy míg nem túl késő, valamint kikerülve a fizika törvényeit megpróbálom helyrehozni a hibát. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mi ütött belém épp most, egy mínusz 18 fokos hidegben egy régi szerelemről ábrándozni és miért nem vártam meg a tavaszt. Minden titkos okot nem kötök az orrára bárkinek de kettőt belőlük elárulok mindenkinek, ha valaki nagyon kíváncsi természet, nehogy emiatt megbetegedjen. Az első titkos hátsó indítékom az, hogy bármennyire igyekszek formában maradni, ahogy telik az idő egyre ritkábban izeg már a mozog és nem akarnám megvárni, amíg csak akkor mozog ha sétáltatom. Egy másik ok épp a dermesztő hideg, amelyiket szakszerűen alkalmazva a puha dolgok is kőkeményre merevíthetők, ez meg eléggé lényeges, hacsak nem plátói a szerelem.


A fő indítékom, amit most részletesen leírok, egy még nem szabadalmaztatott saját találmányom, mely a határtalan űrutazásokhoz nyújt lehetőséget. Sok mindent feltalált már az emberiség az űrutazással kapcsolatosan, de mind ez ideig földhözragadt maradt, semmiképp nem tudja véglegesen elhagyni szülőföldjét, mert vagy a honvágy, vagy a gravitáció visszavonzza.


Egy titkos szerelmi légyottnál nagyon fontos, hogy az ember megbújjon valahová, ahol lehetőleg a madár se jár és mi sem ideálisabb ennél mint a végtelen világűr, ahol aztán kedvére és nyugodtan keresgélheti a fekete lyukat, ahol biztos se madár, se egér nem jár. Igaz sokszor meggondolandó, hogy ide bemerészkedjen az ember, mert állítólag itt minden összeroppan, vagy elferdül, így sosem tudni mi vár ránk, a mennyország dicsősége vagy a pokol szégyene. Ajánlatos ezért először felmérni a lyuk körüli helyzetet, mert sokszor a kis fekete lyuknak nagyobb a vonzóereje mint a nagynak és épp ezért nehezebb belőle szabadulni.
Térjek most már vissza, hisz nem holmi lyukba, hanem az űrbe indulnék, ott ahol a ....tovább az ÖRDÖGI KÖR c. e-bookban a publio.hu kiadónál



Jan 30, 2012

ÖRDÖGI KÖR




Úgy néz ki a helyzet, hogy születésünktől fogva egyfajta ördögi körben forgunk, hiába nem ismerjük ezt be, várjuk a szabadulást, vagy szaladgálunk szerte a világban a szabadulás reményében, mindenki saját belátása szerint. Ezért leírok egy elméletet, ami választ adhat arra, hogy elhagyhatjuk, vagy nem, és mit jelent elhagyni köreinket.
Az „ördögi kör” mint téma nagyon kevés írásban létezhet (eddig egyet sem találtam), csak hivatkozások vannak rá, hogy valaki vagy valami belekerült és nem tud szabadulni.
Talán az lehet az oka, hogy félnek az emberek ezzel foglalkozni, mert van ugye olyan közmondás, hogy: „ott az ördög ahol emlegetik”, és bizony senki nem szereti ennek a közelségét.
Pontos meghatározását tudtommal még senki nem adta meg, általában az örökkévalósággal hozzák kapcsolatba, ezért jelennek meg ilyen cím alatt különböző művészeti alkotások, melyeknek alkotói a hallhatatlanságban reménykednek.
Megpróbálok most magával az ördögi kör fogalmával foglalkozni, éspedig a vadászok által ördöggyűrűnek nevezett.....  tovább e-bookban a publo.hu kiadónál