Űrutazás egy régi szerelemmel

Téli merengés mínusz 18 fokon
Volt nekem réges régen, egy mai napig be nem teljesült szerelmem és most eldöntöttem, hogy míg nem túl késő, valamint kikerülve a fizika törvényeit megpróbálom helyrehozni a hibát. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mi ütött belém épp most, egy mínusz 18 fokos hidegben egy régi szerelemről ábrándozni és miért nem vártam meg a tavaszt. Minden titkos okot nem kötök az orrára bárkinek de kettőt belőlük elárulok mindenkinek, ha valaki nagyon kíváncsi természet, nehogy emiatt megbetegedjen. Az első titkos hátsó indítékom az, hogy bármennyire igyekszek formában maradni, ahogy telik az idő egyre ritkábban izeg már a mozog és nem akarnám megvárni, amíg csak akkor mozog ha sétáltatom. Egy másik ok épp a dermesztő hideg, amelyiket szakszerűen alkalmazva a puha dolgok is kőkeményre merevíthetők, ez meg eléggé lényeges, hacsak nem plátói a szerelem.

A fő indítékom, amit most részletesen leírok, egy még nem szabadalmaztatott saját találmányom, mely a határtalan űrutazásokhoz nyújt lehetőséget. Sok mindent feltalált már az emberiség az űrutazással kapcsolatosan, de mind ez ideig földhözragadt maradt, semmiképp nem tudja véglegesen elhagyni szülőföldjét, mert vagy a honvágy, vagy a gravitáció visszavonzza.

Egy titkos szerelmi légyottnál nagyon fontos, hogy az ember megbújjon valahová, ahol lehetőleg a madár se jár és mi sem ideálisabb ennél mint a végtelen világűr, ahol aztán kedvére és nyugodtan keresgélheti a fekete lyukat, ahol biztos se madár, se egér nem jár. Igaz sokszor meggondolandó, hogy ide bemerészkedjen az ember, mert állítólag itt minden összeroppan, vagy elferdül, így sosem tudni mi vár ránk, a mennyország dicsősége vagy a pokol szégyene. Ajánlatos ezért először felmérni a lyuk körüli helyzetet, mert sokszor a kis fekete lyuknak nagyobb a vonzóereje mint a nagynak és épp ezért nehezebb belőle szabadulni.

Térjek most már vissza, hisz nem holmi lyukba, hanem az űrbe indulnék, ott ahol a ....tovább az ÖRDÖGI KÖR c. e-bookban a publio.hu kiadónál