Nézegetem az árakat, a piacon fityegve a mai úgynevezett demokráciában, remélvén, hogy felfedezek valami vásárlásra csábító árat, de miután végigjártam a standokat, sajnos csak a reménnyel maradtam, mert az árak olyan egyformák voltak mint két tejszínhabos-torta olajbogyóval díszítve.
Rég gyanítom már, hogy valami nem
stimmöl a piacgazdasággal, és most már szinte biztos is vagyok
benne, hiszen egy piacot az árak sokfélesége kellene jellemezzen.
Ez ma már sajnos nem a
piacok fő jellemzője, sem a kis piacoké sem a nagy piacoké,
egyedül a bolhapiacok állják még a sarat, mert a
maffiaszervezetek még nem jöttek rá, hogy miként tudnák rávenni
az itt bizniszezőket, hogy a használt óvszert ugyanolyan árba
adják.
Aki nem tudná annak
elárulom, hogy ezeket az árnyékból megszabott árakat nem Józsi
bácsi találta ki a diófa árnyékában.
Adná ő szívesen sokkal
olcsóbban a portékáját, ha engednék, de nem engedik azok, akik a
piac mögött virágoztatják a piacgazdaságot.
A kis piacokon mutyiban, a
nagyokon nyíltan történik mindez, mert ott a demokrácia leple
alatt bármit megengedhet magának akinek még egy kis drága
reklámra is futja.
Mert kérdem én, kinek és
miért az érdeke, hogy például az üzemanyag ára ugyanaz kell
legyen mindenik EU tagállamban, függetlenül attól, hogy mekkora
az egy főre eső jövedelem?
Mindenre olyan egyforma
normákat eszelnek ki, hogy országok gebednek bele, és emberek
milliói nyomorognak miatta.
Ez lenne a mesés
demokrácia? Ahol megkötik az ember kezét lábát, miközben
mesékkel ámítják, hogy szabadabb, mint a füsti fecske?
Ez lenne a hírhedt szabad
kapitalista piacgazdaság? Szabad piac, ahol csak valakik által
megszabott áron lehet árulni?
Nos, számomra a szabadság
egy demokráciában nem azt jelenti, hogy nyugodtan kóricálhat az
ember jobbra balra, szabadon otthagyhatja szülőföldjét szüleivel
együtt, a családok szabadon szétszóródhatnak a nagyvilágban.
(Természetesen anélkül, hogy valaki nyíltan kötelezné
őket.)
Akkor lenne igazi szabadság, ha erre a háttérben működő gazdasági politika rá nem erőltetné őket, különböző „demokratikus” fogásokkal.
Akkor lenne igazi szabadság, ha erre a háttérben működő gazdasági politika rá nem erőltetné őket, különböző „demokratikus” fogásokkal.
Akik ennek a szomorú következményeit észre nem vették ez ideig, nem ártana jobban kinyissák a szemüket!
Lehet valamikor jól , de
szerintem ma már kezd rosszabbul működni, mint a lenézett
szocialista piac. Az nem működött jól, mert erőltetett és az
állam által kényszerített árakkal kellett dolgozni, ezért adta
be legtöbb helyen a deftet, de vajon meddig lehet működőképes
egy árnyékból szabványozott gazdaság?
Mert az igaz, a normák
nyilvánosak, és úgy fellendítették mindenfelé a
gazdaságot,-hogy már csak őrülni tud az ember, mert örülni
képtelen- ahogy az árnyékból gazdálkodók akarták, mi meg
isszuk a levét, ahelyett, hogy szilvalevet innánk.
Érdemes lenne szerintem
egy kicsit komolyabban elgondolkodni, merre is halad a piacgazdaság
meg a demokrácia, mert nekem olyan szomorú érzésem van, hogy
egyedül csak jó irányba nem.
Ha meg az érzésem nem
csal, akkor jobb lenne inkább lecövekelni mint a Bálám szamara,
és utána gyorsan irányt változtatni , mert félős, hogy nem
angyalféleségek mutogatják foguk fehérjét az árnyékos oldalon.
No comments:
Post a Comment