Meglepődve tapasztalom, hogy valami
régi újdonság kezd megjelenni a pénzintézetek világában,
legalábbis ha a reklámoknak adok hitelt.
Ezt pedig szívesen megteszem, mert a
rizikó faktor nulla, veszíteni nem veszíthetek semmiképp, de
nyerni azt igen.
Amikor félénken kezdtek megjelenni az
első olyan célzatú reklámocskák, hogy nem ártana először
takarékoskodni, ha valamit el akarunk érni az életben és csak
utána költekezni, szinte megcsíptem az asszony fenekét, hogy
felébredjek. Szerencsére nem tettem meg, így aztán nem kaptam egy
pofont, de ennek ellenére csak felébredtem, habár nem mondhatni,
hogy el voltam alukálva.
Hiszen, mióta csak írogatni kezdtem,
ahányszor csak tehettem figyelmeztetni próbáltam, hogy senki ne
adjon hitelt azoknak a reklámoknak, amelyek a töméntelen sok,
előnyösebbnél-előnyösebb hiteleket ajánlják, mert óriási
veszélynek teszik ki magukat, családjukat és országukat.
Természetesen nem hallgatott rám majd
senki, ennek meg is lett a következménye és megérkezett a
gazdasági válság alakjában.
Ám a bankrendszer továbbra se hagyta
magát és meleg szívvel ajánlotta tovább a kölcsönöket,
boldognak-boldogtalannak, országnak-világnak és sokan még akkor
is elfogadták, pedig lehetett érezni messziről, hogy „valami
bűzlik Dániában”. Bűzlött is és rengetegen csődbe mentek,
annyian, hogy már több országra való gyűlt össze belőlük és
gondolom ekkor kaptak észbe a bankárok, ráérezve a vég
közeledtére, természetesen nem az elmúlt világvégére gondolok.
Ekkor kezdhettek elgondolkodni azon,
hogy jobb lenne visszatérni a jól bevált régi módszerhez és
próbálják rávenni az embereket a gyűjtésre elsősorban és csak
a fölösleg elköltésére másodsorban.
Ha ne találta volna ki az ember a
gyűjtögető életmódot, hát nehéz lenne megmondani, hogy ma hol
tartanánk!
Mostanában úgy veszem észre, egyre
több olyan reklám jelenik meg, amelyik a takarékoskodásra biztat
és ezért valami azt sugallja nekem, csak van egy kis remény arra,
hogy normálisabb kerékvágásba zökkenjünk vissza.
Mindeddig kritizáltam a bankrendszert,
hogy kihasználja az emberek jóhiszeműségét és eladósítva
őket, rabszolgává teszi egy életre, stb.
Most ezért a halvány kis fordulatért
adok neki egy piros pontot, remélvén, hogy más is tesz hasonló
lépéseket.
Adnék például egy piros pontot a
gyógyszeriparnak, ha reklámozni kezdené, a saját kezűleg
gyűjtött gyógynövényekből készült teák használatát!
Ezt nevezném én álomnak, de nem esős
időben, mert olyankor nem lehet gyógyfüvet szedni!
No comments:
Post a Comment